Szolgáltatások

Emelőgépek időszakos felülvizsgálatai

Az emelőgépek munkavédelmi üzembe helyezése és időszakos biztonsági felülvizsgálata azért szükséges, hogy a teljes élettartam alatt igazoltan biztonságos állapotban maradjanak, és ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a kezelőkre és a környezetükben dolgozókra. Az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat és az ezt követő rendszeres időszakos biztonsági felülvizsgálatok a szerkezeti, gépészeti, villamos és munkaszervezési feltételek megfelelőségét hivatottak igazolni.

Miért szükséges az üzembe helyezés?

Az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés, amely során előzetes vizsgálattal megállapítják, hogy a gép kialakítása, telepítése, teherbírása, védőberendezései és dokumentációja megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Ezzel megelőzhetők a tervezési, szerelési vagy szervezési hibákból eredő súlyos balesetek, különösen daruk, targoncák, emelőhátfalak, csápos emelők esetében.

Miért szükséges az időszakos biztonsági felülvizsgálat?

Az emelőgépek időszakos biztonsági felülvizsgálata során ellenőrzik a szerkezetek állapotát, a kopásokat, káros elváltozásokat, repedéseket, a gépészeti és villamos berendezések megfelelőségét, a túlterhelés elleni védelmek és biztonsági berendezések működését, valamint a dokumentáció és üzemeltetés rendjét. A használat, igénybevétel, környezeti hatások és esetleges átalakítások miatt a kockázati szint idővel változik, ezért a felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az emelőgép továbbra is biztonságos üzemállapotban van-e, illetve szükséges-e korszerűsítés vagy javítás.

Milyen időközönként kell elvégezni?

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet szerinti Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) alapján az emelőgép üzemében legalább ötévenként, illetve az emelőgép környezetének (kiszolgált technológia) megváltozásakor kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb ciklust ír elő. Ezen felül – az EBSZ és a vonatkozó szabványok szerint – az emelőgépeket vizsgálati csoportszám alapján meghatározott gyakorisággal szerkezeti és fővizsgálat alá kell vonni (tipikusan néhány hónap–2 év közötti ciklusokkal), amelyet az emelőgépszakértő a terhelés és igénybevétel alapján határoz meg

Mely jogszabályok írják elő?

Az emelőgépek üzembe helyezését és időszakos biztonsági felülvizsgálatát elsősorban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munkaeszközök biztonsági követelményeit szabályozó rendeletek (különösen a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, valamint a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet) általános előírásai, továbbá a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat konkrétan szabályozzák. Az EBSZ részletezi az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat fogalmát, tartalmát és gyakoriságát, amelyek elvégzéséről az emelőgép tulajdonosa köteles gondoskodni.

Veszélyes munkaeszközök felülvizsgálata

A veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezése és időszakos biztonsági felülvizsgálata azért szükséges, hogy a használat során se jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a munkavállalók egészségére és biztonságára. Üzembe helyezni csak olyan munkaeszközt szabad, amely munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal igazoltan megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek, rendelkezik a szükséges megfelelőségi dokumentumokkal, és a használatára írásbeli üzemeltetői utasítás áll rendelkezésre.

Miért szükséges az üzembe helyezés?

A munkavédelmi üzembe helyezés célja, hogy még a tényleges használat megkezdése előtt megállapítsák: a munkaeszköz, a munkahely és a technológia megfelel-e a biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi és szervezési feltételeknek. Ezzel megelőzhető, hogy konstrukciós, telepítési vagy szervezési hibák miatt már az indulás pillanatától veszélyes helyzetek alakuljanak ki, különösen veszélyesnek minősülő gépek és technológiák esetén.

Miért szükséges az időszakos biztonsági felülvizsgálat?

A veszélyes technológiát és veszélyes munkaeszközt – valamint azt a munkaeszközt, amelyre ezt jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció előírja – időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni, mert a használat során elhasználódás, módosítások és körülményváltozások miatt a kockázati szint megváltozhat. A felülvizsgálat során ellenőrzik a biztonsági funkciók, védőberendezések, dokumentációk és szervezési intézkedések megfelelőségét, a megállapításokat jegyzőkönyvben rögzítik, és szükség esetén intézkedéseket írnak elő a biztonságos állapot helyreállítására.

Milyen időközönként kell elvégezni?

A jogszabályok szerint az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek főszabály szerint ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. Egyes munkaeszközöknél (pl. villamos berendezések a 10/2016. NGM rendelet alapján) ennél szigorúbb – például legalább háromévenkénti – villamos biztonsági felülvizsgálati kötelezettség is előírt, de a leghosszabb felülvizsgálati ciklus így sem haladhatja meg az öt évet. 

Műszaki vizsgálóállomások felkészítése auditra

A műszaki vizsgálóállomások auditálása egyrészt jogszabályi feltétel a működési engedély megszerzéséhez és fenntartásához, másrészt eszköz annak biztosítására, hogy a vizsgálatok egységes színvonalon, a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem követelményeinek megfelelően történjenek. Az auditok révén folyamatosan ellenőrizhető, hogy a személyi, tárgyi és eljárási feltételek nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is teljesülnek

Jogi és működési kényszer

A hatályos kormányrendelet és ITM rendelet szerint vizsgálóállomás csak engedély és sikeres auditálás vagy akkreditált státusz birtokában működhet, az auditált státusz pedig időben korlátozott (tipikusan 2 év). Ez azt jelenti, hogy az audit nem opcionális minőségügyi eszköz, hanem a folyamatos működési jogosultság feltétele, amelyet meghatározott időközönként meg kell újítani.

Személyi és tárgyi feltételek biztosítása

Az audit tárgya kifejezetten a vizsgálóállomás engedélyezéséhez előírt személyi (szakképzettség, létszám), tárgyi (mérőeszközök, vizsgasorok, csarnok) és kialakítási feltételek teljesülésének vizsgálata és minősítése. Ezzel a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a jogszabályban rögzített minimum-követelmények nem lazulnak fel az idő múlásával, illetve hogy a technológiai és szabályozási változások átvezetésre kerülnek a vizsgálóállomás működésébe.

Vizsgálati folyamat és egységes színvonal

Az audit kifejezetten a "műszaki vizsgálat mint folyamat" megfelelőségét is értékeli, tehát nem csak a feltételek meglétét, hanem a gyakorlati vizsgáztatási eljárások lefolytatásának módját. Ez az egységesítés biztosítja, hogy az ország különböző pontjain azonos kategóriájú járműveket hasonló szigorral, összehasonlítható módszertannal vizsgálnak, ami a közlekedésbiztonság és a piac szereplőinek versenysemlegessége szempontjából is lényeges.

Közlekedésbiztonság és környezetvédelem

A rendszeres auditálás hozzájárul ahhoz, hogy a forgalomban tartott járművek műszaki állapotát ténylegesen ellenőrizzék, ne csak formális vizsgák történjenek, ez pedig közvetlenül növeli a közlekedésbiztonságot. A folyamat része a környezetvédelmi felülvizsgálat jogszerű és szakszerű elvégzésének ellenőrzése is, ami a kibocsátási határértékek betartásán keresztül a környezetvédelmi célok teljesítését szolgálja.

Zaj-, és rezgésvédelem

A munkahelyi zaj-, és rezgésvédelmi mérések azért szükségesek, hogy a munkáltató objektív, műszeres adatok alapján tudja megítélni, nem haladják‑e meg a munkavállalókat érő terhelések az egészségkárosodást okozó határértékeket, és ennek alapján megfelelő védelmi intézkedéseket vezessen be. A mérések eredményei a munkavédelmi kockázatértékelés kötelező részei, és alapot adnak a zaj‑ és rezgéscsökkentő műszaki megoldások, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök előírásához, valamint az érintett munkakörök alkalmassági és foglalkozás‑egészségügyi megítéléséhez.

Miért szükségesek a mérések?

A munkahelyi zaj- és rezgésterhelések szubjektív megítélése (pl. "zajosnak tűnik") nem elegendő, mivel a zajexpozíció és a vibráció élettani hatásai a mért energiatartalomtól, időtartamtól és frekvenciatartalomtól függenek, ezt pedig csak szabványos mérési eljárásokkal lehet megbízhatóan meghatározni. A mérések segítségével megállapítható, hogy a munkavállalókat érő napi zajexpozíció és rezgésterhelés eléri‑e a beavatkozási vagy határértékeket, és így kötelező‑e például kollektív zajcsökkentő intézkedés, egyéni hallásvédelem vagy a rezgésnek való kitettség idejének korlátozása.

Mikor és milyen kötelezettség alapján kell mérni?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint a munkáltató köteles kockázatértékelés keretében – szükség esetén méréssel – meghatározni a munkavállalókat érő zaj- és egyéb fizikai terhelések mértékét. A munkahelyi zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményeket a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet írja elő; ez kimondja, hogy zajmérést kell végezni többek között új munkahely létesítésekor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, meglévő munkahely vagy technológia átalakításakor, illetve amikor a munkavállalókat érő zajexpozíciót meg kell határozni. A környezeti (munkahelyen kívüli) zaj- és rezgésterhelésre külön, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló kormányrendelet (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a kapcsolódó végrehajtási szabályok) vonatkoznak, amelyek a zaj- és rezgésvédelmi bírságolás és határérték‑betartás rendjét szabályozzák.

Munka-, és tűzvédelem

A munka- és tűzvédelem célja, hogy szervezett, jogszabályoknak megfelelő rendszerben előzzék meg a munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és tűzeseteket, ezáltal védve a munkavállalók életét, egészségét és a munkáltató vagyonát. Ezt egységes jogi környezet és kötelező írásos dokumentációs rendszer biztosítja, amely alapján a munkáltató igazolni tudja, hogy a megelőzés érdekében megtette a szükséges intézkedéseket.

Munkavédelem – jogi környezet és dokumentáció

A munkavédelem alapját a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a hozzá kapcsolódó rendeletek adják, amelyek előírják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, valamint a kockázatértékelés és megelőző intézkedések rendszerét. A jogszabályok szerint a munkáltatónak írásos munkavédelmi dokumentációval kell rendelkeznie, amely magában foglalja a munkahelyi kockázatértékelést, munkavédelmi szabályzatot vagy utasításokat, a munkavédelmi oktatások tematikáját és naplóját, az egyéni védőeszköz-juttatási rendet, a munkaeszközök felülvizsgálati jegyzőkönyveit és a baleseti jegyzőkönyveket.

A kockázatértékelés mint alapdokumentum tartalmazza a vizsgálat időpontját, helyét, tárgyát, az értékelést végző azonosító adatait, a veszélyek és veszélyeztetettek azonosítását, a kockázatok minőségi és szükség esetén mennyiségi értékelését, valamint a szükséges megelőző intézkedések meghatározását. Ez a dokumentum a munkáltató teljes munkavédelmi rendszerének kiindulópontja, és bizonyítja, hogy a veszélyeket rendszerszinten feltárták és kezelésükre intézkedést terveztek.

Tűzvédelem – jogi környezet és dokumentáció

A tűzvédelem jogi keretét a tűzvédelmi törvény (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény) és a belügyminiszteri rendeletek (pl. 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet, 10/2017. (VI. 1.) BM rendelet) adják, amelyek a tűzmegelőzés, tűzoltás, menekítés és hatósági ellenőrzés rendjét szabályozzák. A szabályozás meghatározza, hogy bizonyos létszám, tevékenység vagy kockázat esetén a munkáltatónak tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie, amely a létesítmény tűzvédelmének teljes szervezeti és eljárási rendjét tartalmazza.njt.jog.gov+3

A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként sok esetben tűzriadó tervet kell készíteni, amely rögzíti többek között a tűzjelzés és tűzoltóság riasztásának módját, a veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, a menekülés és kiürítés módját, a tűz esetén végrehajtandó feladatokat, a főbb veszélyforrásokat, valamint a létesítmény alaprajzait és a tűzvédelmi eszközök, elzárók, kiürítési útvonalak jelölését. A tűzriadó tervben foglaltakat az érintett munkavállalókkal legalább évente gyakoroltatni kell, és a gyakorlatok tapasztalatait írásban kell rögzíteni, így a dokumentáció nem csak "papír", hanem a tényleges felkészülés eszköze.

Munka- és tűzvédelmi dokumentációk rendszere

Munkavédelmi oldalon a szükséges dokumentumok közé tartozik a kockázatértékelési dokumentáció, a munkavédelmi szabályzat vagy eljárásrend, a munkavédelmi oktatási tematika és oktatási napló, az egyéni védőeszköz-juttatási rend, a gépek és berendezések üzembe helyezési és időszakos felülvizsgálati jegyzőkönyvei, valamint a munkabalesetek kivizsgálásának dokumentumai. Ezek együtt alkotják a munkavédelmi rendszer "bizonyítékait", amelyek alapján a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségeinek eleget tett, és amelyek egyben a belső irányítás és oktatás alapját is jelentik.

Tűzvédelmi oldalon a legfontosabb dokumentumok a tűzvédelmi szabályzat, a tűzriadó terv (ha jogszabály előírja), a tűzvédelmi oktatási anyag és oktatási jegyzőkönyvek, valamint a tűzvédelmi eszközök (tűzoltó készülékek, tűzcsapok, jelző- és oltórendszerek) ellenőrzési, karbantartási nyilvántartásai. A jogszabályok kimondják, hogy például öt fő feletti létszámú munkáltatónak tűzvédelmi szabályzattal kell rendelkeznie, és a dolgozókat évente tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, amelyről írásos dokumentációt kell vezetni.

Műszaki tanácsadás

A műszaki és biztonságtechnikai előírások folyamatos változása komoly kihívást jelenthet a vállalkozások számára. Műszaki tanácsadási szolgáltatásunk célja, hogy ügyfeleink naprakész, gyakorlatban is alkalmazható szakmai támogatást kapjanak a biztonságos és jogszabályoknak megfelelő működés érdekében.

Segítséget nyújtunk új berendezések beszerzése és üzembe helyezése előtt, meglévő gépek és technológiák felülvizsgálatában, valamint műszaki és munkavédelmi kérdések értelmezésében. Célunk, hogy ügyfeleink megalapozott döntéseket hozhassanak, és elkerüljék a későbbi problémákat vagy hatósági kockázatokat.

A tanácsadás során az adott tevékenységhez és környezethez igazodó, személyre szabott megoldásokat javaslunk. Gyakorlati tapasztalatunkkal támogatjuk a hatékony, biztonságos és hosszú távon is fenntartható működés kialakítását.

Közúti járművek egyedi átalakításának ügyintézése

Mikor kell engedély

Előzetes hatósági engedély kell minden olyan változtatáshoz, amely a típusbizonyítványban, összeépítési vagy korábbi átalakítási engedélyben szereplő adatot, illetve közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemzőt módosít, valamint az alváz (alvázszámot viselő elem) cseréjéhez (1988. évi I. tv. 22. § (3), 5/1990. KöHÉM r. 2. § (2)). A 2. § (3) tételes kivétellistája (azonos típusú motorcsere, engedélyezett cserefelépítmény, vonószerkezet, alkalmazási engedélyes változtatás, részecskeszűrő, kerékpártartó stb.) engedély nélkül megvalósítható — de több esetben így is kötelező a hatósági vizsgálóállomásos bemutatás.

Dokumentumok

Kérelem, forgalmi engedély, tulajdonjogot igazoló okmány, műszaki dokumentáció, díjfizetés igazolása, szükség szerint meghatalmazás. A műszaki dokumentáció tervezői oldalon: műszaki leírás, indoklás, jogszabályi háttér, összehasonlító adattáblázat, tömeg-/szilárdsági számítások, technológiai szerelési utasítás, rajzok és fotók, a beépített részegység megfelelőségi iratai, valamint tervezői nyilatkozat. Jelleg szerint jön még: munkavédelmi üzembe helyezés és terheléspróba (daru, emelőhátfal), érintésvédelmi jegyzőkönyv, ADR-igazolás, gázüzemi iratok.

Ügyintézés

A tulajdonos lakóhelye/székhelye szerinti vármegyei kormányhivatal közlekedési hatósága dönt, 60 napos határidővel. Az átalakítási engedély díja 15 000 Ft, valamint a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 1. melléklete szerint.  Utána a járművet a hatóság saját vizsgálóállomásán kell bemutatni, Műszaki adatlap készül átalakítási záradékkal, majd a bejegyzés a nyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történik (326/2011. Korm. r. 89–90. §).

Szakértői tevékenység

Cégünk magas szintű szakértői szolgáltatásokat nyújt több éves szakmai tapasztalattal. Vállalunk műszaki állapotfelmérést, hibafel-tárást, szakvélemény készítést, valamint hatósági ügyekhez szük-séges dokumentáció összeállítását. Munkánkat minden esetben függet-lenül és objektíven végezzük, biztosítva a pontos, megbízható és hiteles eredményeket. Célunk, hogy ügyfeleink számára gyors és átlát-ható megoldásokat nyújtsunk, legyen szó üzemeltetéssel vagy vitás műszaki kérdésekkel kapcsolatos feladatokról.